Legfontosabb >> Egészségnevelés >> Emphysema vs. COPD: A COPD mely szakasza az emphysema?

Emphysema vs. COPD: A COPD mely szakasza az emphysema?

Egészségnevelés

A tüdőbetegség elterjedt probléma az Egyesült Államokban. Két gyakori tüdőbetegség a tüdőtágulás és a COPD. Az emphysema a COPD egy olyan típusa, amely károsítja a tüdő légzsákjait (alveolusok). A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség rövidítése, és olyan tüdőbetegség, amely elzárt légáramlást okoz a tüdőből.

Olvassa el, hogy megismerje az emfizéma és a COPD áttekintését okokkal, prevalenciával, tünetekkel, kockázati tényezőkkel, kezelési lehetőségekkel és egyebekkel.

Okoz

Tüdőtágulás

Az emphysemát általában a levegőben található irritáló szerek hosszú távú kitettsége okozza. Ide tartozik a dohány- és marihuánafüst, a légszennyezés, a vegyi füst és a por. Ezenkívül genetikai tényezők, például az alfa-1-antitripszin-hiány emphysemát okozhatnak.

A dohányzás azonban az első számú tényező. Emiatt az emphysema az egyik legjobban megelőzhető tüdőbetegség.

COPD

A COPD-nek különféle okai vannak. Az emphysemához hasonlóan a COPD-t is általában a dohányfüst okozza. Ezt okozhatja másodlagos füst, hosszú távú légszennyezés, por, füst és vegyi anyagok, valamint alfa-1-antitripszin hiány is.

Emphysema és COPD okai
Tüdőtágulás	COPD
Dohányzás és passzív dohányzás Légszennyeződés Kémiai füstök Por Alfa-1-antitripszin hiány	Dohányzás és passzív dohányzás Légszennyeződés Kémiai füstök Por Alfa-1-antitripszin hiány

Elterjedtség

Tüdőtágulás

Az emphysema az egyik legjobban megelőzhető tüdőbetegség, mivel a dohányzással függ össze. Ma, több mint 3,8 millió ember diagnosztizálták ezt a tüdőbetegséget.

COPD

A COPD 10-ből 8 esetére a kutatás kimutatta, hogy a dohányfüst okozza. A COPD esetei 2014 és 2017 között stabilak voltak, mielőtt 2018-ban megugrottak volna. 2018-ban 16,4 millió felnőtt bármilyen típusú COPD diagnózisáról számolt be. A COPD kétféle lehet: emphysema és krónikus bronchitis. 2018-ban 9 millió felnőttnél diagnosztizáltak krónikus hörghurutot.

Emphysema vs. COPD prevalencia
Tüdőtágulás	COPD
3,8 millió amerikainak diagnosztizálták a tüdőtágulását Az emphysema esetek több mint 90% -a 45 éves vagy idősebb betegeknél történt A nőknél történelmileg alacsonyabb a tüdőtágulat, mint a férfiaknál	A COPD 10 esetéből 8-at dohányfüst okozott 16,4 millió felnőttnél volt COPD diagnózis 2018-ban Becslések szerint 12 millió embernek van COPD-je, de még nem diagnosztizálták őket A COPD a negyedik halálozási ok az Egyesült Államokban

Tünetek

Tüdőtágulás

Az emfizémához különféle tünetek társulnak. De ne felejtsük el, hogy egyeseknél ez a tüdőbetegség sok éven át fennáll, anélkül, hogy bármilyen tünetet észrevennének. Ezzel együtt az emphysema fő tünete a légszomj, amely fokozatosan jelentkezik, de idővel tiltóvá válik.

Nem ritka, hogy az egyének légszomjat tapasztalnak, mivel egyetlen tünetük mindaddig, amíg a tüdőszövet legalább 50% -a megsérült. Hívjon orvost, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja:

Hosszan tartó köhögés, gyakran dohányzó köhögésként is ismert
Légszomj, különösen könnyű testmozgás vagy lépcsőn való járás közben
Zihálás
Hosszú távú nyáktermelés
Fáradtság folyamatos érzése

COPD

Különböző jelek és tünetek jelzik a COPD-t az egyénnél. Az emphysemához hasonlóan a COPD tünetei gyakran csak akkor jelentkeznek, ha jelentős tüdőkárosodás következik be. Ezek a tünetek az idő múlásával általában súlyosbodnak, különösen, ha a dohányzás folytatódik. A tünetek a következők:

Légszomj, különösen fizikai aktivitás esetén
Zihálás
Mellkasi szorítás
Krónikus köhögés, amely tiszta, fehér, sárga vagy zöldes nyálkát eredményezhet
Gyakran előforduló légúti fertőzések
Boka, láb vagy láb duzzanata
Nem szándékos fogyás (COPD későbbi szakaszában)

Emphysema vs. COPD tünetek
Tüdőtágulás	COPD
Légszomj, különösen könnyű testmozgás vagy lépcsőn való járás közben Zihálás Hosszan tartó köhögés, gyakran dohányzó köhögésként is ismert Hosszú távú nyáktermelés Fáradtság folyamatos érzése	Légszomj, különösen fizikai aktivitás esetén Zihálás Krónikus köhögés, amely tiszta, fehér, sárga vagy zöldes nyálkát eredményezhet Mellkasi szorítás Gyakran előforduló légúti fertőzések Boka, láb vagy láb duzzanata Nem szándékos fogyás (COPD későbbi szakaszában)

Diagnózis

Tüdőtágulás

Orvosa orvosi vizsgálattal, kórtörténetének rögzítésével és a tüneteivel kapcsolatos további információk megismerésével diagnosztizálja az emfizémát. Orvosa olyan vizsgálatokat rendelhet el, mint a mellkas röntgenvizsgálata vagy a tüdőfunkciós tesztek (PFT), amelyek egy sor légzési manővert tartalmaznak. A kialakult emphysema mértékének mérésére CT-vizsgálat is használható. Artériás vérgázvizsgálat alkalmazható, ha az emfizéma súlyosbodik, ami segít megmérni az oxigén és a szén-dioxid szintjét a vérben annak meghatározása érdekében, hogy a tüdő mennyire képes az oxigént a vérbe mozgatni és a szén-dioxidot eltávolítani a vérből.

COPD

Orvosa diagnosztizálja a COPD-t orvosi vizsgálatok elvégzésével, a tünetek kiértékelésével és a teljes kórelőzmény bekérésével. Orvosa tesztelheti a COPD-t PFTS-ek, például spirometria segítségével, amely teszteli a tüdeje működését. Ezenkívül mellkasi röntgensugarakra, CT-vizsgálatokra és egyéb vizsgálatokra lehet szükség a COPD diagnosztizálásához.

Emphysema vs. COPD diagnózis
Tüdőtágulás	COPD
Mellkas röntgen CT vizsgálat Tüdőfunkciós teszt (PFT) Artériás vérgázvizsgálat	Mellkas röntgen CT vizsgálat Tüdőfunkciós teszt (PFT)

Kezelések

Az emphysema és a COPD kezelhető, de nem reverzibilis. Egyik állapotra sem lehet gyógyítani, de kezelések és életmódbeli változások állnak rendelkezésre a tünetek kezelhetőbbé tételéhez.

Tüdőtágulás

Bár a tüdőtágulás nem gyógyítható, néhány kezelési lehetőség áll rendelkezésre a tünetek kezelhetőbbé tételéhez. Orvosa felírhat gyógyszert, például inhalációs szteroidokat vagy hörgőtágítót. Az előírt gyógyszer azonban az emfizéma súlyosságától függ.

Egyéb kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre olyan terápiákon, mint a pulmonalis rehabilitáció, a táplálkozási terápia és a kiegészítő oxigén. A súlyosságtól függően orvosa műtétet javasolhat. A műtétek lehetnek tüdőmennyiség-csökkentő műtét vagy tüdőtranszplantáció.

ÖSSZEFÜGGŐ: Használhat lejárt inhalátort?

COPD

Sok COPD-ben szenvedő egyénnek enyhe formája van a betegség, ezért az orvosok által javasolt első védelmi vonal a dohányzás abbahagyása. A betegség fejlettebb formáinak orvos javasolhatja gyógyszerek, például hörgőtágítók , inhalációs kortikoszteroidok vagy kombinált inhalátorok. Azonban orvosa a COPD súlyossága alapján gyógyszert fog javasolni.

Egyéb kezelési lehetőségek közé tartoznak a tüdőterápiák, például az oxigénterápia a vér oxigénhiányának pótlására vagy a tüdő rehabilitációs programja. Az orvos javasolhat egy otthoni noninvazív terápiát is egy maszkkal ellátott géppel a légzés javítása érdekében.

A COPD súlyos formái esetén műtétre lehet szükség, például tüdőmennyiség-csökkentő műtétre, tüdőtranszplantációra vagy bullectomiára.

ÖSSZEFÜGGŐ: COPD utazási tippek

Emphysema vs. COPD kezelések
Tüdőtágulás	COPD
Inhalált szteroidok Hörgőtágítók Kiegészítő oxigén Tüdő rehabilitáció Tüdőmennyiség-csökkentő műtét Hosszú transzplantáció Táplálkozási terápia	A dohányzásról való leszokás Kombinált inhalátorok Inhalált szteroidok Hörgőtágítók Oxigénterápia Tüdő rehabilitáció Tüdőmennyiség-csökkentő műtét Hosszú transzplantáció Bullectomia

Rizikó faktorok

Tüdőtágulás

Különböző kockázati tényezők növelik az egyén valószínűségét az emfizéma kialakulásában. A dohányzás a tüdőtágulás legnagyobb oka, ezért a legnagyobb kockázati tényező. Ez igaz a szivar-, pipa- és cigarettadohányzásra is. A kockázat az elszívott dohány évek és számának növekedésével nő.

Az életkor egy másik kockázati tényező. A dohányzással összefüggő emfizémában szenvedő egyének 40 és 60 év között kezdik el észlelni a tüneteket.

További kockázati tényezők a másodlagos füstnek való kitettség, a munkahelyi füstök és porok, valamint a beltéri és kültéri szennyező anyagok expozíciója.

COPD

Különböző kockázati tényezők növelik az egyén esélyét a COPD diagnosztizálására. A COPD legnagyobb kockázati tényezője a cigarettafüst hosszú távú kitettsége. Minél tovább dohányzik, annál nagyobb a kockázata.

Azok, akik pipáznak, szivaroznak, másodlagos füstnek vannak kitéve, és a marihuána dohányosok is veszélybe kerülhetnek. Az asztmában szenvedőknek fokozott a kockázata is.

További kockázati tényezők közé tartozik a por és vegyi anyagok munkahelyi expozíciója, a rosszul szellőző otthonokban az üzemanyag elégetéséből származó füstnek való kitettség és a genetika (alfa-1-antitripszin hiány).

Emphysema és COPD kockázati tényezők
Tüdőtágulás	COPD
Dohányzás és passzív dohányzás 40 éves és idősebb Hosszú távú irritáló hatások	Dohányzás és passzív dohányzás 40 éves és idősebb Hosszú távú irritáló hatások Asztmás emberek Alfa-1-antitripszin hiányban szenvedők

Megelőzés

Tüdőtágulás

Mivel az emfizéma fő oka a dohányzás, a dohányzás nem megelőzésének legjobb módja. Ezenkívül az egyéneknek el kell kerülniük a tüdő egyéb irritáló hatásait, például a másodlagos füstöt, a légszennyezést, a vegyi füstöt és a port.

COPD

A megelőzés a COPD-vel megegyezik az emfizémával. A COPD megelőzésére a legjobb módszer a dohányzásról való leszokás és más tüdőirritáló szerek elkerülése. A COPD progressziójának lassítása és életminőségük optimalizálása érdekében a betegeknek az előírt gyógyszereket kell szedniük, és naprakészen kell tartaniuk a rutinszerű oltásokat a tüdőgyulladás és az influenza megelőzése érdekében.

Emphysema vs. COPD megelőzés
Tüdőtágulás	COPD
A dohányzásról való leszokás Kerülje a tüdő irritáló hatását Az előírt emphysema kezeléseket követően	A dohányzásról való leszokás Kerülje a tüdő irritáló hatását Az előírt COPD-kezelést követően

Mikor kell orvoshoz fordulni emphysema vagy COPD miatt

Ha következetesen tapasztalja az emphysema vagy a COPD tüneteit, fontos, hogy minél előbb látogasson el orvoshoz. Az orvosok általában korán diagnosztizálhatják ezeket a betegségeket. A korai felismerés lehetővé teszi, hogy az egyének hamarabb kezelést kapjanak, ami lelassíthatja a betegség előrehaladását.

Megjegyzés: A COPD-s betegek, beleértve az emphysemában szenvedőket is, rendelkeznek megnövekedett kockázat szerint a COVID-19 által okozott súlyos betegség Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok (CDC).

Gyakran feltett kérdések az emfizéma és a COPD kapcsán

A COPD mely szakasza az emfizéma?

A Globális kezdeményezés a krónikus obstruktív tüdőbetegségre ’S (GOLD) A GOLD Staging System a pulmonalis funkciótesztből az erőltetett kilégzési térfogatot használja egy másodperc alatt (FEV1), hogy a COPD-t négy szakaszba sorolja (összehasonlítva az egészséges tüdővel rendelkező hasonló személyek FEV1 várható értékével)

1. szakasz: Enyhe COPD, a normálistól körülbelül 80% vagy annál nagyobb FEV1 értékkel.
2. szakasz: Mérsékelt COPD, a FEV1 a normálistól 50% és 80% között van.
3. szakasz: Súlyos emfizéma, a FEV1 normális értéke 30-50% között van.
4. szakasz: Nagyon súlyos vagy végstádiumú COPD, FEV1 értéke kevesebb, mint 30%

Lehet tüdőtágulata COPD nélkül?

Az emphysema egyfajta COPD, ezért COPD nélkül nem lehet emphysema. Lehetséges azonban COPD kialakulása emphysema nélkül.

Kaphat-e COPD-t akkor is, ha soha nem dohányzott?

A COPD leggyakrabban a dohányzással függ össze, de a nem dohányzók is megkaphatják. Valójában, 6 betegnél 1 COPD-ben szenvedő beteg még soha nem dohányoztak. Azok a nem dohányzók, akik más tüdőirritánsoknak vannak kitéve, vagy más genetikai tényezők vannak, COPD-t is kaphatnak.